Ausztriai vállalkozás: magyar pékség a grosspetersdorfi főutcán

Ausztriában üzemeltet egy kis pékséget a szombathelyi Tóth Kálmán.  A helyi politikusként és rendezvényszervezőként is ismert férfi több mint két éve nyitotta meg a boltot Grosspeterdorfban, és azt mondta az ausztriaimunkak.hu-nak, nem adná fel a vállalkozást.

2012.05.21

Ausztriában üzemeltet egy kis pékséget a szombathelyi Tóth Kálmán. A helyi politikusként és rendezvényszervezőként is ismert férfi több mint két éve nyitotta meg a boltot Grosspeterdorfban, és azt mondta az ausztriaimunkak.hu-nak, nem adná fel a vállalkozást.

Hogyan lesz  egy szombathelyi rendezvényszervező-politikusból „pék” Grosspetersdorfban (amit magyarok Nagyszentmihálynak hívnak)? Nos, ha népmese lenne, akkor azt írnánk, hogy hosszú sora van annak, ami persze erőteljes túlzás, mert Tóth Kálmán esetében voltaképpen egyszerűen történtek a dolgok. Először is a hazai viszonyoktól független megélhetést,  másodszor pedig a lányának német nyelvű óvodát keresett, idestova három éve. Rohoncon csak magyar gyerekeket találtak a helyi intézményben, így egy kicsit tovább hajtottak, és Nagyszentmihályon kötöttek ki. Ezért a vállalkozás gondolata is a településre koncentrálódott, végül pedig megfogalmazódott, hogy legyen pékség - ami azért a rendezvények organizálásától és a helyi közügyektől is eléggé távol esik.
 


Se rendezvény, se politika - Tóth Kálmán a grosspeterdsdorfi üzletben Fotó: Zergi Borbála
Se rendezvény, se politika - Tóth Kálmán a grosspeterdsdorfi üzletben Fotó: Zergi Borbála


Végiggondoltuk, hogy mi kell ahhoz, hogy pékárut áruljon az ember, mondja Tóth Kálmán a boltban, az asztal és a kávé mellett, elsősorban üzlethelyiségre volt szükség.
 

2009-ben ez nem okozott különösebb problémát, a válság miatt nagy kínálat támadt a burgenlandi piacon, így találtak rá a főutcán hosszabb ideje kiadatlan üzletre. Ez egyébként egy helyi néppárti politikus családjáé, és határozatlan időre kibérelték az emberi léptékű egységet, ami végül Sissy pékséggé változott.


Aztán áru is kellett, folytatja Kálmán, ezt magyar beszállítókkal oldottuk meg, az egyik országos üzletlánc minőségi, elősütött termékeit áruljuk, mellette az egykori, kőszegi iskolatárs csepregi sütödéjéből érkezik a napi készlet.

 

Odaát még életképesek a kisboltok Fotó: Zergi Borbála
Odaát még életképesek a kisboltok Fotó: Zergi Borbála

 

Magyar árut az ausztriai kuncsaftoknak Fotó: Zergi Borbála
Magyar árut az ausztriai kuncsaftoknak Fotó: Zergi Borbála
 

A hivatalos ügyeket, azaz az osztrák vállalkozóvá válást a kamarára bízta, a magyarul beszélő ügyintéző elvégezte a szükséges papírmunkát, és az adószám miatti kisebb csúszással indulhatott az üzlet. Illetve egészen pontosan a szükséges adminisztrációs háttér rendelkezésre állt, előtte még a fehér falú boltot át kellett varázsolni meleg, otthonos pékséggé. Ebben a baráti kör segített, emlékezik vissza a rajt előtti pillanatokra a tulajdonos, és hozzáteszi: az ismerőseim hathatósan támogattak abban, hogy saját lábamra álljak.


A startot 2010. március 22-én lőtték el, és az első héten szovjet típusú tömegrohamot tapasztalt az üzlet. A sikeres marketing két fő okra vezethető vissza: az óvodai ismerősi körben terjedő verbális propagandára, illetve a szórólapozásra. Bár az újdonság varázsa egy idő után elmúlt, a forgalom beállt egy megbízható szintre, amiből fenn lehet tartani a vállalkozást. Az első nyár ugyan komoly aggodalmakat ébresztett a pékség vezetőjében, de aztán visszatértek a hosszú vakációról a vásárlók, és ezzel véget ért egy nagyon nehéz időszak.

 

Péksütemény és beszélgetés Fotó: Zergi Borbála
Péksütemény és beszélgetés Fotó: Zergi Borbála


Tóth Kálmán napja fél négykor indul, ekkor veszi fel a csepregiek áruját (a másik beszállító helybe viszi a készletet), majd Szombathelyről átautózik a boltba és nekilát a friss termékek készítésének, sütésének. Bár a hivatalos nyitás fél hatkor van, a vásárlók, ha fényt és mozgást tapasztalnak, már korábban is betérnek. A forgalom 80 százalékát a munkába járók és az onnét érkezők adják: Grosspetersdorfban három műszakban termel az autólámpákat gyártó üzem: ki dolga végeztével, ki pedig a meló előtt vásárolja meg a reggelit. Kialakult a törzsvevői kör, ennek tagjairól a tulajdonos tudja, hogy mit kérnek, bár, teszi hozzá: "néha azért meglepnek". A bolt egyig van nyitva, a pékség hagyományosan hajnali-délelőtti biznisz, ebéd után már nincsen kereslet. A helybeli öregek - miután megtudták, hogy odaátról érkezett a főnök - időnként előveszik megkopott magyar nyelvtudásukat, és úgy rendelnek.
 

És vajon mit szólt mindehhez a helyi konkurencia, hiszen a templom előtti téren szintén Bäckerei nevű egység magasodik, előtte terjedelmes teherautó parkol.
 

Semmit, mert nem beszélgetünk, válaszolja erre Tóth Kálmán, én egyelőre nem tartok ott, ahol ők, nekem csak a terveimben szerepel, hogy stabilan beszállítok fix kuncsaftokhoz.
 

Kellett-e harcolni a hatósággal, tesszük fel a kötelező kérdést, tudván, hogy Magyarországon úgy kell átverekednie magát a vállalkozónak az előírások és jogszabályok dzsungelén, és közben súlyos büntetéseket kockáztat.
 

Nos, ahogy azt már mások is megerősítették, Ausztriában nem a szénné szankcionálás az elsődleges cél, hanem a szabályszerű működés segítése és ellenőrzése. Az élelmiszer-felügyelői látogatásokon feltárt hiányosságok megszüntetése után például e-mailben kellett jelenteni, vagyis nem jellemző, hogy körkörös védelemre kellene berendezkedni a hatósági eljárások miatt. A jogszabályokat viszont be kell tartani, a könyvelő például maradéktalanul bejelenti a kisegítő alkalmazottakat - ugyanis a büntetési tételek nem kicsik.

 


Kisvállalkozás, egyszerűbb feltételekkel és szabályokkal Fotó: Zergi Borbála
 

És milyen a vállalkozói lét, hangzik a következő kérdésünk.
 

Ugyebár sohasem voltam pék, szögezi le Tóth Kálmán, a cégben, ahol dolgoztam, nagyon jó főnököm volt, a mostani meg… Ha például elfelejtek valamit, ütöm a fejem a falba, és leszidom magam, na, ilyen korábban nem volt, szóval van ennek a létformának számtalan előnye és hátránya. Sokat jelent, hogy a feleségem viszi a papírmunkát és segít a háttérben, az a része nekem nem megy. Az eladásban, kiszolgálásban érzem jól magam, elbeszélgetek a vevőkkel, az öregekről már szinte mindent tudok a családregényükről, bejönnek és elmesélik a folytatást, hogy mi történt azóta, hogy nálam jártak. Jól érzem magam a boltban, nem is adnám fel, pedig az elején néhányan féltettek, hogy nem fogadják el majd a boltot, amiért magyar üzemelteti, de semmiféle megkülönböztetést nem tapasztaltam.
 

Szóval akkor politika helyett kereskedelem, avagy pékség és politika?
 

Inkább az utóbbi, feleli Tóth Kálmán, 2010-ben indultam az önkormányzati választásokon, és aktívan részt veszek a közügyekben, nem tudnám feladni ezt a részét az életemnek. Szerencsém is, mire az átlagember felkel, addigra én már túl vagyok a munkaidőm felén, így jut időm és energiám a helyi ügyekre Szombathelyen, Szentkirályon - mint például most a tervezett biomassza-erőmű kérdésében. Nyíltan még senki sem támadott azért, hogy Ausztriában dolgozom, de rosszindulatú pletykára már volt példa, és ha folytatom a politikát, számítok is még ezekre, még akkor is, ha csak magyar termékeket árulok. De ez az üzlet sokáig megy még, mindenképpen megtartanám. Idekinn más a politika, mint otthon, az élet is ezerszer nyugodtabb, a nyugalom és a kiszámíthatóság érezhető mindenben.  És ami még fontos: azt látom, aki szolgáltatásba fog, az komolyan is gondolja, és elsődleges számára a minőség, míg otthon mintha kegyet gyakorolnának a szolgáltatók.


Otthon belevágott volna, tesszük fel az utolsó kérdést.
 

Nem. Dehogy, Semmiképpen, Eszembe se jutna, sorolja Tóth Kálmán gyors egymásutánban a lehetséges verziókat, az okok nagyjából ismertek: otthon drágább és nehezebb vállalkozni. Itt viszont mindenki mosolyog. 

 

Bejáratva: a vásárlók megkedvelték az üzletet Fotó: Zergi Borbála
Bejáratva: a vásárlók megkedvelték az üzletet Fotó: Zergi Borbála

 

Fotó: Zergi Borbála
Fotó: Zergi Borbála


CarreerJet

Hirdessen portálunkon!

Címkék

Belépés




Elfelejtette a jelszavát?

Ausztria legjobb fürdői 2014: burgenlandi, stájer termálfürdők is szerepelnek a listán

30/05/2014

Második alkalommal osztották ki az Ausztria legjobb fürdője elnevezésű díjat. A látogatók megkérdezése alapján a a felső-ausztriai Bad Schallerbach a Best of fürdőhely Ausztriában, de jó helyen szerepelnek a magyar határhoz közeli burgenlandi és stájer termálok is. Összeszedtük az információkat a helyekről.

Szociális juttatások Ausztriában: a családi pótlék (2. rész)

17/08/2013

Ausztriai tanácsadónk segítségével folytatjuk az osztrák szociális rendszert bemutató sorozatunkat. Ezúttal is a családi pótlék kérdését járjuk körbe.

Partnereink

Munkák Hollandiában

Közösség