Menekültek: Németország szigorít, Ausztria erősebb határőrizetben és táborokban gondolkodik

2015.09.29

Néhány nappal meghosszabbították azt a megállapodást, amelynek alapján Ausztriából Németországba szállítottak menedékkérőket különvonatokkal - mondta a német belügyminisztérium egy név nélkül nyilatkozó szóvivője hétfőn a Die Presse című osztrák lapnak. Közben a német kormány keddi ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a menekültügyi rendszer reformjáról szóló törvényjavaslatokat.

Menekültek Hegyeshalomnál: mihez kezdenek az osztrákok, ha nem Németország nem fogadja a menekültek Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Menekültek Hegyeshalomnál: mihez kezdenek az osztrákok, ha nem Németország nem fogadja a menekültek Fotó: MTI/Krizsán Csaba

 

A Spiegel Online német hírportál szerint a német kormány azt tervezi, hogy a következő időszakban is indítanak majd különvonatokat, amelyekkel naponta 4000 menedékkérőt szállítanak át Ausztriából Németországba.


A Die Presse online kiadásában megjelent beszámoló szerint Angela Merkel német kancellár szombaton és vasárnap is egyeztetett az ügyben telefonon Werner Faymann osztrák kancellárral. Faymann kabinetjéből a lapot arról tájékoztatták, egyelőre nincs szó arról, hogy egyáltalán nem szállíthatnak át menedékkérőket Németországba különvonatokkal. Az eddigi megállapodás szerint naponta legfeljebb 4-5 különvonat közlekedhet Ausztriából Németországba menedékkérőkkel. Ez a megállapodás ugyan vasárnap lejárt, de néhány nappal meghosszabbították, és tovább tárgyalnak majd a kérdésről - mondta az osztrák lapnak a német belügyminisztérium egy szóvivője.

   
A Die Presse berlini kormánykörökből származó értesülése szerint Faymann a megállapodás meghosszabbításáért cserébe ígéretet tett arra, hogy nem szállítanak többé buszokkal menedékkérőket a német határához. 
   

A bécsi kancellári hivatal nem erősítette meg ezt az értesülést, csupán azt mondták, hogy az osztrák és a német kancellár is úgy véli, a vasúti közlekedés, azaz a vonatok révén lehet a legjobban ellenőrzés alatt tartani a menedékkérők áramlását.
   

A Spiegel Online hírportál értesülése alapján a berlini vezetésnek már van egy új terve, miszerint naponta nyolc szerelvénnyel összesen 4000 menedékkérőt szállítanak át Németországból. A cél az Ausztriára nehezedő migrációs nyomás enyhítése és a német-osztrák határ tehermentesítése.
   

A német hírportál szerint a terv egy "kétségbeesett" kísérlet a menekültáradat legalább valamelyest rendezett keretek közé tereléséhez, és "kapituláció" a Németországra zúduló tömeg előtt, hiszen a határellenőrzés visszaállítása ellenére nem a határon, hanem majd csak az ország belsejében fekvő befogadóállomásokon veszik nyilvántartásba a menedékkérőket. 
   

A balkáni migrációs útvonal Bajorország tartomány és Ausztria határánál éri el Németországot. A menekülthullám főleg az ausztriai Salzburgban és a várossal szemben fekvő bajorországi Freilassingban koncentrálódik, ott naponta ezrek igyekeznek átkelni a német oldalra gyalog, és százak éjszakáznak az országhatárt képező Saalach patakon Salzburg és Freilassing között átívelő hídon. A rendkívüli helyzet miatt a menetrend szerinti vonatok már szeptember 17. óta nem közlekednek a Salzburg-München szakaszon.
   

A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámai mértékben felerősödött. A Deutsche Bahn (DB) vasúttársaság egyik vezetőjének egy szombati nyilatkozata szerint a vállalat az utóbbi három hétben száznál is több különvonatot indított, és ezekkel összesen 130 ezer menedékkérőt szállítottak.
   

A Die Presse szerint a bécsi kancellári hivatalban úgy becsülik, hogy szeptember eleje óta 160 ezer menedékkérő ment Ausztriából Németországba, 133 ezren vonattal. Az osztrák lap beszámolója szerint a német kormány "kétségbeesve" igyekszik feltartóztatni az Ausztriából érkező áradatot. "Németország elérkezett a terhelhetőség határához" - fogalmazott a német belügyminisztérium név nélkül nyilatkozó szóvivője. 
   

A német és az osztrák belügyi és közlekedési tárca állandó kapcsolatban van, igyekeznek a partnerségen és mindkét fél helyzetének figyelembe vételén alapuló megoldást találni. Ugyanakkor - írja a Die Presse - a túlterheltség miatt nyilvánvalóan csak idő kérdése, hogy Németország leállítja a menedékkérők átszállítását, vagy legalábbis ritkábban indít különvonatot Ausztria terheinek enyhítésére. 
   

Ebben az esetben Ausztriának is le kellene zárni határait, vagy legalábbis erősítenie kellene a határőrizetet, ami nem lenne egyszerű, és bécsi kormánykörökben egy másik "forgatókönyvről" is hallani: a hatóságok azt mérlegelik, hogy nagy menekülttáborokat építenek a német határ mellett - írta a Die Presse.

 

Keddi német döntés: a kormány menekültügyi reformja

 

A német kormány keddi ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a menekültügyi rendszer reformjáról szóló törvényjavaslatokat.


A menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják.

    
A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat.

   
A javaslatokat a tartományokkal az előző héten kötött megállapodás alapján készítették elő, és elfogadásukra előrehozták az eredetileg szerdára tervezett kormányülést. Az indítványokat gyorsított eljárással tárgyalja a törvényhozás mindkét háza (Bundestag, Bundesrat). A kormánykoalíció a tartományokat képviselő Bundesratban az ellenzék támogatására szorul. A tervek szerint az új szabályok november 1-jén lépnek életbe.
   

A jelenleg átlagosan 5,4 hónapig tartó menekültügyi eljárásokat egyebek között a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) létszámának növelésével és informatikai fejlesztéssel igyekeznek gyorsítani.
   

A rossz ösztönzők kiküszöbölését célozza, hogy a pénzbeli juttatás arányát az ésszerűség határain belül a lehető legnagyobb mértékben csökkentik, a természetbeni juttatás arányát pedig emelik az eljárás első időszakában, amikor a menedékkérő valamely tartományi központi befogadóállomáson kap elhelyezést. A készpénztámogatást legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki. 
   

Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három EU-n kívüli nyugat-balkáni országgal, Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítik a biztonságosnak ítélt országok körét. Az intézkedéstől azt remélik, hogy csökken a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkániak száma, és gyorsabban haza lehet telepíteni ezeknek az országoknak az állampolgárait.
   

A szövetségi kormány 2016-tól új rendszerben támogatja pénzügyileg a menedékkérők és menekültek ellátásáért felelős tartományokat. A rögzített összegű támogatás helyett menedékkérőnként havonta 670 eurót biztosítanak a tartományoknak a regisztrációtól a menedékjogi kérelem jogerős elbírálásáig tartó időszakra. Ezzel a rugalmas megoldással a kormány átveszi az abból fakadó pénzügyi kockázatot, hogy nem tudni előre, mennyi menedékkérőt kell ellátni, és mennyi ideig tart a kérelem elbírálása.
   

A kormány arról is döntött, hogy 2016-tól 2019-ig évente az eddig tervezett 518,2 millió euró mellett további 500 millióval támogatja a szociális lakások építését - amelyekből jelenleg nagyjából 1,4 millió van -, hogy megelőzze az ingatlanpiaci feszültséget, amely a menekültek nagy száma miatt alakulhat ki. Határoztak arról is, hogy évente 350 millióval támogatják a felnőtt kísérő nélkül érkező fiatalkorú menedékkérők ellátását. Rájuk nem a menekültügyi, hanem a gyámügyi szabályok vonatkoznak, ellátásuk így jóval költségesebb.
   

A menekültek integrációját a jogszabályok mellett rendeletek módosításával is igyekeznek elősegíteni. Az úgynevezett integrációs kurzusokat - amelyeken német nyelvi és országismereti órákat tartanak - megnyitják mindazon menedékkérők és az úgynevezett befogadott státusban lévő kérelmezők előtt, akik várhatóan hosszabb távon maradhatnak az országban, és lazítják a menedékkérőkre vonatkozó munkavállalási korlátozásokat is.
   

A csomagban szerepel, hogy a tartományok az egészségbiztosítókkal együttműködve bevezethetik a biztosítottaknál alkalmazott kártyás rendszert, ami nagyban csökkentheti a bürokráciát a menedékkérők egészségügyi ellátásában. Ezt az elképzelést sokáig vitatták, bírálói szerint az egészségügyi rendszer megnyitását jelentő intézkedés "szívóhatást" válhat ki, bevándorlásra ösztönözhet védelemre nem szoruló embereket.
   

A menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgáló, tervezett lépések közé tartozik, hogy a hatóságok nem közlik előre az ország elhagyását előíró határozat végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett a kitoloncolás előtt eltűnjön. Egyebek mellett azt is tervezik, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát.
   

A nemzetközi migrációval és a társadalmi integrációval foglalkozó kutatók országos egyesülete, a Migrációs Tanács (RfM) szerint túlzottak az intézkedésekhez fűződő várakozások. A menekültügyi eljárások jelentős mértékű felgyorsulására például nem érdemes számolni - emelték ki az RfM vezetői keddi berlini tájékoztatójukon.
   

A belügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a BAMF folyamatos fejlesztése révén az idei első fél évben 2 hónappal csökkentették az eljárások átlagos átfutási idejét, annak ellenére, hogy a kérelmek száma nagyságrendekkel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Johannes Dimroth hozzátette, hogy a folyamatok további "optimalizálásával" további eredményeket lehet elérni.
   

Az RfM szerint a biztonságos származási ország státus sem jelent nagy változást, csak minimálisan csökkenti a kérelmek átfutási idejét. Ezzel kapcsolatban a belügyi tárca szóvivője hangoztatta, hogy az átsorolásnak más funkciója is van, hozzájárulhat ahhoz, hogy ne is induljanak el emberek Németország felé, hiszen az intézkedésnek az az üzenete, hogy az adott ország állampolgárai számára "nem vezet út Németországba a menekültügyi rendszeren keresztül". (MTI)

 

 

2015.09.21
21 ezer menekültet fogadott a hétvégén Ausztria, derült ki az adatok összesítéséből, írja a Kurier. Csak Nickelsdorfnál és a Szentgotthárdnál fekvő Heiligenkreuznál 10 500-an lépték át a határt.

2015.09.27
Hétfőtől nem jár menekülteket szállító különvonat Salzburgból Németország felé - jelentette be közleményében az osztrák város vezetése. A salzburgi pályaudvaron várhatóan kritikus helyzet alakul majd ki, hiszen a városba naponta kétezer ember érkezik és a szolgálatot teljesítők már így is a kapacitásaik határán vannak. A német belügyminisztérium vasárnap cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint hétfőtől nem járnak a menedékkérőket az ausztriai Salzburgból Németországba szállító különvonatok.

2015.09.28
Jelentős mértékben veszített támogatóiból, de így is az élen végzett a vasárnap tartott felső-ausztriai tartományi választáson az Osztrák Néppárt (ÖVP), az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) viszont megkétszerezte szavazóinak számát az előző választások eredményéhez képest.


CarreerJet

Hirdessen portálunkon!

Címkék

Szociális juttatások Ausztriában: a családi pótlék (2. rész)

17/01/2017

Ausztriai tanácsadónk segítségével folytatjuk az osztrák szociális rendszert bemutató sorozatunkat. Ezúttal is a családi pótlék kérdését járjuk körbe.

Szociális juttatások Ausztriában: a családi pótlék 1. rész

15/01/2017

Új sorozatunkban egy ausztriai iroda segítségével mutatjuk be az osztrák szociális és munkaügyi rendszert. Az első írás a családi pótlékról szól.

Partnereink

Munkák Hollandiában

Közösség