Felháborodás és helyeslés Ausztriában a bevándorlást korlátozó svájci népszavazás nyomán

2014.02.12

Éves bevándorlási kvóta lesz a vasárnapi népszavazás döntése alapján Svájcban annak ellenére, hogy az EU-val kötött kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát. Ausztriában hasonló referendumot szeretnének a nacionalisták.

Svájcban a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert - ami az EU-országok állampolgáraira is érvényes. A voksolást a konzervatív-nacionalista Emberek Pártja (SVP) indította.

Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát, 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.
 

Ausztriában komoly felháborodást okozott a svájci népszavazás. A berni kormánynak így a következő három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel a Svájc és az Európai Unió viszonyát szabályozó szerződéscsomagot. 

A döntés az osztrák munkaerőpiacra is hatással lehet, ráadásul a politikai következményekkel számolniuk kell a kinn dolgozó magyaroknak. A osztrák Szabadság Párt (FP) vezetője, Heinz-Christian Strache máris hasonló voksolást is követel azzal, hogy valószínűleg hasonló eredmény születne Ausztriában is.

A néppárti osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz keményen bírálta Svájcot, amiért az EU-val kötött szerződéscsomagból kimazsolázza a számára előnyös részeket, és a következményekkel nem törődve az egész EU-s rendszer veszélyezteti. Ausztria számára - és áttételesen az ott dolgozó magyaroknak - nem kicsi a tét: 40.000 osztrák munkavállaló svájci munkahelye kerülhet veszélybe, ha visszaállítják a kvótát.

Ausztriában a bevándorlók teljes lakossághoz számított aránya 12,45 százalék és emelkedő tendenciát mutat. Az újonnan érkezők és a távozók számának közötti különbségből adódó ráta erőteljesen emelkedik: amíg 2009-ben 17.053 "nettó" bevándorlót jegyeztek fel, addig 2012-ben 43.800, míg a 2013-as becslés 44.500 körülire tehető.


A SVÁJCI  HELYZET

Az alpesi ország munkaerőpiacáról a portfolio.hu készített összegzést.

Svájcban minden negyedik munkavállaló bevándorló, és ez az arány jóval magasabb a még klasszikusan népszerű bevándorlási célpont Angliához és Németországhoz képest is. Több mint egymillió külföldi dolgozik Svájcban a felmérések szerint (az ország teljes munkaerejének 24%-a), de ennek harminc százaléka nem uniós, hanem az Európai Unión kívülről érkezik. 

Ráadásul Svájcban már a '90-es évek közepén is hasonlóan alakultak az arányok, 1996-ban például 20% volt a külföldi munkavállalók aránya. Elmondható tehát, hogy Svájc gazdasága már jó ideje alkalmazkodott, sőt támaszkodik a külföldről érkező munkaerőre. A természettudományi ágazatok svájci szervezete szerint a gyógyszerészetben, vegyiparban és biotechnológiában a külföldi, de uniós munkavállalók aránya 45%, míg a szállodaiparban 40%. Tavaly 5 százalékkal nőtt az uniós bevándorlók száma Svájcban, legnagyobb számban olaszok, németek és portugálok érkeztek az országba.


A teljes cikk itt olvasható.

 Bár évről évre növekszik a Svájcban dolgozó magyar állampolgárok száma, kevesebb mint 1 százalékát teszik ki az ottani külföldi munkavállalóknak - mondta Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőnöke hétfőn az MTI-nek. Hozzátette: míg 2011-ben 7947, 2012-ben már 11 943 magyar állampolgár dolgozott Svájcban a berni magyar nagykövetség svájci statisztikai hivatal adatain alapuló közlése szerint. 

 

A DÖNTÉSNEK NINCS AZONNALI HATÁSA - ÍGY NÉZEK KI A SVÁJC ÉS AZ EU KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEK


Az uniós országokbeli bevándorlás korlátozásáról szóló vasárnapi népszavazás eredményének nincs azonnali hatása, Brüsszel jelenleg arra vár, hogy a svájci kormány közölje: milyen módon óhajtja átültetni a jogba és a gyakorlatba a népszavazás eredményét - közölte hétfőn egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő.

 A forrás mindazonáltal kijelentette, ha Svájc azt fogja tenni, ami a népszavazás eredményéből logikusan következik, azzal megsérti a Svájc és az EU között fennálló megállapodást. Svájcban vasárnap a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza az EU-tagokkal szembeni, a bevándorlást korlátozó kvótarendszert.
 
Svájc nem tagja az Európai Uniónak, de kétoldalú megállapodás alapján jelenleg az uniós állampolgárok többsége az alpesi országban is szabadon vállalhat munkát. 2011 óta csak a román és bolgár állampolgárokra vonatkoznak korlátozások, amelyek 2016 május végén szűnnének meg. Az EU-hoz tavaly nyáron csatlakozó Horvátország állampolgáraira egyelőre nem vonatkozik a szabad beutazást és munkavállalást lehetővé tévő egyezmény.
 
Ezzel kapcsolatban a név nélkül nyilatkozó uniós tisztviselő kifejtette: mindeddig puszta formalitásként kezelték, és teljesen természetesnek vették, hogy Svájc kiterjeszti majd a horvátokra is az unióval kötött megállapodás hatályát, ám most mégis könnyen elképzelhető, hogy ezt elhalasztják arra hivatkozva, hogy a lépés nem volna összhangban a népszavazás kimenetelével. A forrás arra is kitért, hogy ha Bern kerekperec kijelenti, hogy nem terjeszti ki Horvátországra a megállapodást, azzal is megsérti az egyezményt.
 
Ha a svájci kormány a népszavazáson feltett kérdés alapján tesz jogi lépéseket, az potenciálisan nagyon súlyos következményekkel járhat, a kvóták az Európai Unió számára elfogadhatatlanok, azok egyoldalú bevezetése pedig a megállapodás egyértelmű megszegése volna - közölte a magas rangú uniós diplomata, aki mindazonáltal hozzátette, hogy míg a svájci hatóságok nem hoznak konkrét intézkedéseket, addig az unióval kötött kétoldalú megállapodások ugyanúgy változatlanul érvényben vannak, mint a népszavazás előtt.
 
A svájci kormánynak 3 éven belül kell eleget tennie a népszavazáson született döntésnek, Brüsszel pedig most arra vár, hogy megtudja: Bern ezt pontosan hogyan tervezi megtenni.
 
"Hogy látok-e mozgásteret a svájci hatóságok számára? Nos, nem igazán" - közölte a forrás, ám hozzátette: nem Brüsszel fogja megmondani Bernnek, hogyan értelmezze a népszavazás eredményét, azt Svájc feladata elmagyarázni. Az uniós diplomata egyúttal óva intett attól, hogy a tények pontos ismerete nélkül bárki is elhamarkodott következtetésekre jusson.
 
Svájc és az Európai Unió a kilencvenes évek folyamán hét területen kötött egymással kétoldalú megállapodásokat, ezek közül az első a személyek szabad mozgását teszi lehetővé. A megállapodásnak ugyanakkor része egy úgynevezett guillotine záradék, amely mindkét fél számára lehetővé teszi az összes megállapodás felmondását, ha Svájc vagy az EU megszegi vagy felmondja valamelyik egyezséget. Az egy csomagban lévő szerződések közül a másik hat a légi és a közúti közlekedést, a mezőgazdaságot, a kereskedelem technikai akadályainak lebontását, a közbeszerzést és a tudományt szabályozzák. Ha Svájc felmondja vagy megszegi az elsőt, az EU a másik hatot is felmondhatja, ehhez egyhangú döntésre van szükség a tagállamok részéről a szakminiszterek tanácsában - fejtette ki a megállapodás részleteit ismerő diplomata.
 
Arra a kérdésre, hogy a népszavazás érintheti-e Svájc tagságát a schengeni övezetben, a forrás úgy választolt, hogy közvetlenül nem, ám nehezen tudja elképzelni a kvóták betartatását a határellenőrzés visszaállítása nélkül, ami viszont sértené a schengeni egyezmény előírásait.
 
A tisztviselő szerint a személyek szabad mozgásának megszűnése rövid távon, közvetlenül annak a körülbelül 1,4 millió embernek okozna kellemetlenséget, akiknek ez határozza meg a mindennapjait. Kifejtette, hogy közülük mintegy egymillióra tehető azoknak az uniós állampolgároknak a száma, akik Svájcban élnek, és négyszázezren vannak azok a svájci állampolgárok, akik az EU valamelyik tagállamában telepedtek le.
 
A guillotine jelentősen megnehezítené a dolgokat, és aláásná mindazt, amit eddig sikerült elérni - hangoztatta a neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő.


A CSEHEK VÉELMÉNYE


Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter szerint a bevándorlás korlátozását jóváhagyó svájci népszavazás nem tekinthető jó dolognak, és annak eredményével Svájc kizárja magát a schengeni övezet országai által elfogadott közös szabályokból.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök közölte, hogy a cseh kormány nem kívánja korlátozni az EU-n belüli állampolgári mozgást. A cseh külügyminiszter nem tartja kizártnak, hogy a népszavazás bizonyos következményekkel járhat Svájc számára.

"A bevándorlás ilyen korlátozása nincs összhangban a schengeni övezet szabályaival. Az eredmény egyáltalán nem örvendeztetett meg" - mondta újságíróknak hétfőn Brüsszelben Lubomír Zaorálek.

Szerinte nem érdemes találgatni, milyen konkrét következményei lesznek a svájci népszavazásnak. Úgy véli, hogy a kialakult helyzetet először elemezni kell, és csak azután kell levonni a következtetéseket.
   
"Azt természetesen nem zárhatom ki, hogy ennek Svájc számára lesz valamilyen következménye. Ha ily módon elutasította a közösen elfogadott szabályokat, az azt jelenti, hogy viselnie kell majd a következményeket is" - jelentette ki a cseh diplomácia vezetője, aki az európai uniós külügyminiszterek tanácskozására érkezett Brüsszelbe.
   
"Bár a svájci népszavazás eredménye nagyon szoros, mégis egy bizonyos irányzatot jelez, amely a jelek szerint az utóbbi években erősödik a fejlett államokban" - mondta a cseh miniszterelnök újságíróknak a kormány ülése után. "A cseh kormánynak nincsenek olyan ambíciói, hogy korlátozza az Európai Uniós belüli állampolgári mozgást" - tette hozzá Sobotka.
    
Kifejtette: más dolog az unión kívüli országok állampolgárainak beözönlése a cseh munkaerőpiacra. "Úgy vélem, hogy ezen a téren megfelelő szabályozó eszközökkel rendelkezünk, s a kormány egyelőre nem tervez változásokat" - szögezte le Sobotka.

 

BERLIN KKOMOLYAN AGGÓDIK


A német kormány szerint komoly gondok adódhatnak a bevándorlás korlátozását eredményező svájci népszavazásból Svájc és az Európai Unió (EU) kapcsolatában.
A német kormány tudomásul veszi és tiszteletben tartja a népszavazás eredményét, de úgy véli, hogy az "jelentős problémákat vet fel" Svájc és az EU viszonyában - mondta hétfői berlini tájékoztatóján Stefffen Seibert kormányszóvivő.

Berlin megítélése szerint most a svájci vezetésen a sor, hogy elmagyarázza az unió közösségének, miként kívánja kezelni a népszavazás eredményéből előálló helyzetet. Ez nehéz tárgyalási folyamat lehet - mondta a szóvivő, hangsúlyozva, hogy Németország érdeke Svájc és az EU szoros kapcsolatának megőrzése.
   
A vasárnap rendezett népszavazáson a résztvevők 50,3 százaléka voksolt az EU-ból Svájcba irányuló bevándorlás korlátozására, a kvótarendszer visszaállítására. A svájci kormánynak így három éven belül újra kell tárgyalnia Brüsszellel az ország és az EU viszonyát szabályozó szerződéscsomagot.
   
Németországban az euróval és az uniós integrációval szemben kritikus, jobboldali populistának is nevezett Alternatíva Németországnak (AfD) párt hétfőn a bevándorlási szabályok reformját szorgalmazta a svájci minta alapján. A párt szerint ki kell alakítani az "irányított bevándorlás" rendszerét, amelyben a szakmai tudás és az "integrációs alkalmasság" alapján ítélik meg a letelepedni kívánó külföldieket. Az AfD szerint a javasolt reformokról népszavazást kell tartani, ha a parlamenti pártok nem vesznek tudomást a bevándorlás miatt keletkező gondokról.     
   
Steffen Seibert az AfD követelésével összefüggésben hangsúlyozta: a svájci népszavazás eredményéből nem következik az, hogy Németországban is népszavazást kell rendezni, és a kormány nem is tervez változtatást a népszavazás intézményével kapcsolatos gyakorlatban. 
   
A német demokratikus berendezkedés alapja a parlamenti képviselet, és az utóbbi évtizedek története azt mutatja, hogy a rendszer bevált - szögezte le a kormányszóvivő.
   
Az AfD-re a tavaly szeptemberi parlamenti (Bundestag-) választáson 2,1 millióan szavaztak, a párt ezzel 4,7 százalékos eredményt ért el, megközelítette az 5 százalékos bejutási küszöböt. A májusi európai parlamenti választásokra készülő AfD a legutóbbi, február elején végzett mérések szerint 6 százalékon áll, bőven átlépi a 3 százalékos európai parlamenti bejutási küszöböt.
   
Az 1949-es német alaptörvény 20. cikkelye szerint a népszavazás egyenrangú a képviseleti alapú hatalomgyakorlással, de országos népszavazást még egyszer sem tartottak. Tartományi szinten viszont előfordul, hogy népszavazással döntenek valamiről. Legutóbb, tavaly novemberben a tartományi rangú fővárosban, Berlinben rendeztek népszavazást az áramszolgáltatási rendszer átalakításáról.


PÁRIZS: ROSSZ HÍR EURÓPÁNAK


Rossz hír Európa és a svájciak számára is, hogy a Svájci Néppártnak (SVP) a bevándorlás korlátozására irányuló népszavazási kezdeményezése sikeres lett - hangsúlyozta hétfőn Laurent Fabius francia külügyminiszter egy interjúban.

   
"Ez nyugtalanító eredmény, mert azt jelenti, hogy Svájc befelé akar fordulni. És ez ellentmondás, hiszen Svájc külkereskedelmének hatvan százalékát az Európai Unióval bonyolítja le" - emlékeztetett rá a francia diplomácia vezetője az RTL kereskedelmi rádiónak adott interjúban. "Ez rossz hír szerintem Európának és a svájciaknak is, mert ha Svájc bezárul, azzal a svájciak magukat fogják büntetni" - tette hozzá, kiemelve, hogy "Svájc önmagában nem képvisel jelentős gazdaságot". 
   
"Felül kell majd vizsgálni a kapcsolatainkat Svájccal" a bevándorlási kvóta bevezetése miatt - mondta Fabius. Emlékeztette arra, hogy a Svájc és az Európai Unió között 1999-ben a munkavállalók szabad áramlásáról és egyéb más részletekről aláírt egyezményeknek van egy "guillotine" elnevezésű záradéka, amelynek értelmében ha egy elemet az egyik fél megkérdőjelez, akkor az egész megállapodás érvényét veszti, s ez azt jelenti, hogy "most mindent újra kell tárgyalni".
   
Svájcban a választásra jogosultak mintegy 56 százaléka járult az urnákhoz, és hajszálnyi többség, a szavazók 50,3 százaléka döntött úgy, hogy Svájc állítsa vissza a bevándorlást korlátozó kvótarendszert az európai uniós állampolgárokkal szemben.
   
Az Európai Bizottság azonnal sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Svájcban a szavazók többsége a bevándorlási kvóták visszaállítása mellett tette le voksát. "Az EU meg fogja vizsgálni ennek a kezdeményezésnek a hatásait Svájc és az EU kapcsolatainak egészére" - tudatta a brüsszeli testület.
   
A Svájccal határos Franciaországból nagyon sokan járnak át dolgozni az alpesi országba. A francia szélsőjobboldali Nemzeti Párt közleményben üdvözölte "a svájci nép éleslátását", és felszólította Párizst, ugyancsak állítsa le "a tömeges bevándorlást".

 


CarreerJet

Hirdessen portálunkon!

Címkék

Szociális juttatások Ausztriában: a családi pótlék (2. rész)

17/01/2017

Ausztriai tanácsadónk segítségével folytatjuk az osztrák szociális rendszert bemutató sorozatunkat. Ezúttal is a családi pótlék kérdését járjuk körbe.

Szociális juttatások Ausztriában: a családi pótlék 1. rész

15/01/2017

Új sorozatunkban egy ausztriai iroda segítségével mutatjuk be az osztrák szociális és munkaügyi rendszert. Az első írás a családi pótlékról szól.

Partnereink

Munkák Hollandiában

Közösség