Ausztriai elnökválasztás: Van der Bellen nyert, de Ausztria jobbra tolódik

2016.05.24

Alexander Van der Bellen, a Zöldek pártja által támogatott független jelölt a vasárnapi második fordulóban a szavazatok 50,35, míg riválisa, a szabadságpárti Norbert Hofer a voksok 49,65 százalékát szerezte meg. Az új államfő konszenzusteremtésének fontosságát hangsúlyozta és ennek esélyeit latolgatta kedden, a szövetségi elnökválasztás eredményének kihirdetését követő napon az osztrák sajtó.

 


Az új államfő konszenzusteremtésének fontosságát hangsúlyozta és ennek esélyeit latolgatta kedden, a szövetségi elnökválasztás eredményének kihirdetését követő napon az osztrák sajtó. Ugyanakkor a szabadságpárt további erősödését jósolták az ausztriai lapok.

   
Szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek pártja által támogatott független államfőjelölt 50,35 százalékkal nyerte meg az osztrák elnökválasztást az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hoferrel szemben, akit a szavazásra jogosultak 49,65 százaléka támogatott.
   

A Die Presse főszerkesztője, Rainer Nowak által jegyzett írásban az olvasható, hogy az új államfőnek mindent meg kell tennie, hogy a polarizált vitából elűzze a hisztérikus elemeket és maga mellé állítsa a lakosságot. A vezércikk szerzője szerint nincs mit ünnepelni, hiszen sem a Zöldek választási győzelméről, sem a szabadságpárt térnyerésének végéről nincsen szó. A főszerkesztő megjegyzi: aki most Norbert Hoferre szavazott, az a parlamenti választás alkalmával könnyen újra megteszi ezt.
   

A lap egy másik kommentára szerint Norbert Hofer jelöltsége előtt Heinz-Christian Strache szabadságpárti elnök "one-man-show-t" folytatott, most azonban egy belső, pártbeli ellenfelet kapott. Hirtelen lett alternatívája Strachénak, egy olyan jobboldali politikus, akinek nincs szélsőséges múltja - olvasható a cikkben. A szerző szerint abban mindenki egyetért, hogy "az FPÖ megérkezett Ausztria politikai szalonjába", amiből a szerző szerint csak profitálhat a párt.
   

A Der Standard című liberális lap által közölt elemzés az osztrák társadalom polarizációjáról ír, amely valójában ösztönözte a választókat, hogy elmenjenek szavazni és mindez Van der Bellennek kedvezett. A cikk az új államfő első nyilatkozatát idézve azt írja, hogy a nyitottság és az eddigi politikai irányvonal győzött. A szerző szerint mivel Van der Bellenre taktikai okok miatt szavaztak, a választási eredmény annak a jele, hogy jobbra tolódik az ország. Hofer kimagasló támogatottsága a populisták előretörésének értékelhető, így Ausztria éllovasa annak a változásnak, amely egész Európában megfigyelhető - olvasható a cikkben.
   

A lapban megjelent másik írás megállapítja, hogy a két koalíciós párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) a politikai túlélésért küzd, függetlenül attól, hogy az ország élén állnak.
   

A Kurier című független napilap keddi vezércikke szerint a szabadságpártnak mostantól a "váratlan és kitűnő" eredmény után komolyodnia kell, hiszen felelősséggel jár, ha egy párt a választók ötven százalékát képviseli. Helmut Brandstätter főszerkesztő úgy véli, hogy az FPÖ-szavazók most konkrét javaslatokat várnak, ezek bemutatására a cikkíró szerint a kormánynak még nyárig van ideje. Alexander Van der Bellen legfontosabb feladata, hogy nyugodt hangnemű politikai diskurzust kezdeményezzen, szinte lehetetlennek tűnik - olvasható a véleménycikkben.
   

Az Österreich című lap vezércikkében arra figyelmeztet, hogy Ausztriának "hisztériamentes és nyugodt" újrakezdésre, valamint reformokra van szükségre. Wolfgang Fellner, a lap kiadója megjegyzi: a választási mizéria nyertese a szabadságpárt, hiszen olyan nagy százalékú támogatottságot ért el, amelyről még Jörg Haider, a párt korábbi vezetője sem álmodott. Fellner szerint mindez Strache, a jelenlegi pártelnök számára jó kiindulópont lehet egy 2017-es, előrehozott parlamenti választáshoz. 
   

A Kronen Zeitung című osztrák lapban megjelent kommentár igencsak kétségesnek nevezte, hogy a jövőbeli elnöknek sikerül-e a békítő szerepét betöltenie. A szerző szerint a régi rendszer még egyszer túlélte a választást. A lakosság haragja, amely legközelebb a 2018-as parlamenti választáson mutatkozhat meg, láthatóvá vált - olvasható a lapban.

 


Európai sajtóvisszhang: pirruszi győzelem 


Ausztria "fellélegzéséről", ugyanakkor Európa számára is figyelmeztető jelekről írt számos európai lap az ausztriai elnökválasztás tanulságait és következményeit latolgatva kedden, az eredmények ismertetésének másnapján.

   
Németországban a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) A kék forradalom című kommentárjában kiemelte: "fellélegez fél Ausztria, a berlini kormányzati negyed nagy része és valószínűleg nagyon sok politikus Brüsszelben", hiszen mégsem a szabadságpárti (FPÖ) jelölt költözik a Hofburgba. Azonban az FPÖ ellenfelei Ausztrián belül és kívül "pirruszi győzelmet arattak", mert Norbert Hofer veresége az államfőválasztáson nem azt jelenti, hogy csökken az FPÖ-elnök Heinz-Christian Strache esélye a kancellári poszt megszerzésére. Ausztria eddig (a pártok színe alapján) egy vörös (SPÖ) és egy fekete (ÖVP) oldalból állt, amelyeket egyre gyengébben tartott össze az "örökös nagykoalíció", most pedig a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen győzelme ellenére nem egy zöld, hanem egy kék (az FPÖ színe) forradalom bontakozik ki az országban - írta a FAZ.
   

A liberális Der Tagesspiegel Egy hideg polgárháború című kommentárja szerint Ausztria "hajszál híján került el egy politikai katasztrófát", és a választási eredmény drámai módon megmutatta, hogy "patthelyzet alakult ki két tábor között". Az új államfőnek ugyan sikerülhet ennek a helyzetnek a feloldása, de az is lehet, hogy a következő parlamenti választásig a "hideg polgárháború" légköre lesz a jellemző - írta a berlini lap.
   

A francia lapok üdvözölték a zöld párti Alexander Van der Bellen győzelmét, ugyanakkor európai figyelmeztetésként értékelték az osztrák elnökválasztás eredményét. A konzervatív Le Figaro szerint a szoros eredmény az osztrák társadalom megosztottságát tükrözi vissza. A munkásság több mint nyolcvan százaléka a szabadságpárti Norbert Hoferre szavazott, aki vidéken is nagyon jó eredményeket ért el. Ez arra utal, hogy az osztrákok nem hisznek az 1945 óta kormányzó baloldali-jobboldali koalíció működőképességében, sem az Európai Unió pozitív hatásaiban, s a migrációs hullámtól tartanak. A liberális L,Opinion szerint egész Európa radikalizálódik, s "a csak hajszállal megnyert zöld párti győzelem a szélsőjobboldallal szemben az Európai Unióban végbemenő politikai felfordulást tükrözi vissza". A balliberális Le Monde is az európai hatásokra figyelmeztetett: az 1945 óta kormányzó két nagy pártot kisöpörték a választók, s "a bécsi naplemente" megmutatta, hogy az osztrák választók mennyire elvesztették bizalmukat az európai elitben.
   

A Financial Times című londoni gazdasági napilap internetes kiadásának beszámolója szerint Ausztria szoros választási kampányt követően kis különbséggel szavazott a jobboldali, nacionalista politikus ellen, kiemelve ezzel az európai bevándorlási politika hibáit. Mint írták: noha Norbert Hofer veresége megkönnyebbülést jelent a legtöbb európai ország számára, a szoros választási különbség figyelmeztető jele a jobboldali, nacionalista és populista mozgalmak növekvő befolyásának. Van der Bellen a bécsi Hofburgba való beköltözése után még növelheti a belpolitikai feszültséget, ha az osztrák kormány és a parlament számára rivális központi erő létrehozására törekedne - vélekedett a napilap cikkének írója.
   

Az osztrák szavazóknak két rossz közül kellett kiválasztaniuk a kisebbiket, és ez a helyzet Európa más országaiban is könnyedén előállhat a jövőben, amennyiben a fősodorbeli politikai pártok nem tudnak eredményeket felmutatni gazdasági téren és nem válnak fogékonyabbá a bevándorlással kapcsolatos állampolgári aggodalmakra - írta keddi cikkében a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap európai kiadása. Az európaiak többsége megkönnyebbült, hogy Norbert Hofer, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje végül alulmaradt a vasárnapi elnökválasztáson, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellene foglalkozni a politikai szélsőségek európai felemelkedésének problémájával - hangsúlyozta az "Ausztria illiberális választása" című cikk szerzője.
   

Noha a hagyományos bal- és jobbközép pártok az elnökválasztás második fordulójában felsorakoztak Alexander Van der Bellen zöldpárti jelölt mögött, a WSJ szerint az osztrák Zöldek pártja bár "finomabb modorú", de nem kevésbé számít szélsőségesnek, mint az FPÖ. Hoferhez hasonlóan Van der Bellen is hevesen ellenzi a transzatlanti szabadkereskedelmi megállapodást (TTIP), a két pártnak az Oroszországgal kapcsolatos engedékeny nyilatkozatai pedig szinte megkülönböztethetetlenek egymástól.
   

A Politico című brüsszeli hírportál szerint az osztrák elnökválasztás tanulságai közül a legfontosabb, hogy Európában szétmorzsolódóban van a bal- és jobbközép pártokra alapuló, második világháború utáni politikai felépítmény. Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy ország gazdagsága és jóléte a jelek szerint önmagában nem akadályozza meg a populisták térnyerését.
   

A La Libre Belgique című francia nyelvű belga napilap írása szerint a belga politikai elit "fellélegzett" Alexander Van der Bellen választási győzelmét követően. Mint írják: elsőként a francia nyelvű, vallon zöldpárti politikusok üdvözölték az új osztrák államfőt, akik nyilatkozatukban "utolsó bástyának" nevezték a győztest, hozzátéve, hogy kitartása és harci kedve nélkül a második világháború óta Ausztria lenne az első olyan európai ország, ahol a szélsőjobboldal irányítana. A lap szerint a szociáldemokrata párt elnöke, Elio Di Rupo korábbi belga miniszterelnök közleményében a "remény és a megkönnyebbülés forrásának" nevezte az osztrák Zöldek pártja által támogatott független Van der Bellen győzelmét. Claude Rollin, az uniós parlament belga kereszténydemokrata képviselője gratulációja mellett aggodalmának adott hangot a szélsőjobboldalra leadott nagyszámú szavazat miatt.


Európai sajtóvisszhang: a szélsőjobb megállítása

 

A szélsőjobb megállításaként értékelte az osztrák elnökválasztás eredményét az olasz Corriere della Sera, amely szerint a Zöldek pártja által támogatott független osztrák jelölt győzelmével "Európa fellélegzett, de a régi európai politikai rend az EU nyugati szívében is megingott" és a szabadságpárti Norbert Hofer esetleges sikere miatti félelem "nyomot hagyott". A Corrierének nyilatkozó francia politológus, Domique Reynié szerint Európa megkönnyebbülése indokolatlan, "a populista erők készen állnak kormányozni Párizstól Varsóig", ahogyan ez "Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Ausztriában" is megtörtént.

   
A La Repubblica című balközép olasz újság szerint az ausztriai voksoláson az értelem győzött a szenvedély felett, és az osztrák helyzet kicsi mása az EU jelenlegi, "precedens nélküli" történetének, amelyben "a harag, az egyenlőtlenség és a gyűlölet" uralkodik.
   

"Van der Bellen szoros győzelme megvédte Ausztriát attól a szomorú elsőségtől, hogy a második világháború után az első olyan országgá váljon, amely szélsőjobbos elnököt választ, de Ausztria megosztott és az elnöki székért folytatott küzdelem további bátorítást ad majd a szélsőjobbnak" - vélekedett "Barna forradalom?" című írásában Peter Javurek, a pozsonyi Pravda kommentátora. Megjegyezte: a jobb- és balközép mintha elvesztette volna az iránti hajlandóságát, hogy úgy védje a demokráciát, mint a múltban, márpedig ezt újra kell tanulnia, hacsak nem akarja, hogy a következő európai forradalom fasiszta legyen.
   

Van der Bellen győzelme, bármilyen szoros is volt, esélyt ad az osztrák kormánynak arra, hogy meggyőzze a polgárokat arról, hogy hazugok a populista ígéretek - írta keddi kommentárjában Beata Balogová a liberális pozsonyi Sme főszerkesztője.
   

Bár a populisták nem nyerték meg a választást, de egyértelműen megerősítést nyert, hogy az osztrák társadalom "barnul" - állapította meg kommentárjában a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap.
   

Nagy hiba lenne az osztrák elnökválasztás eredményét úgy értékelni, hogy a jó győzött a rossz felett, mert ezzel azt mondanánk, hogy az osztrákok fele a rosszat, a Hitler-utódokat és más hasonlókat képviseli - mutat rá a Lidové Noviny. A konzervatív újság szerint az osztrák választás inkább egy felméréshez hasonlítható, amely a hitelét vesztett mai politikai elitnek megmutatta, hogy milyen könnyen leváltható, helyettesíthető.
   

A Delo című szlovén napilap szerint az osztrák elnökválasztás megmutatta, hogy mély megosztottság uralkodik az országban. "Az üzenet sokkal mélyebb és sokkal több, mint azt az európaiak szeretnék hinni" - írta a lap. A cikk szerzője úgy véli: az eredmény rámutat, hogy az emberek csalódtak a nagy, demokratikus gyűjtőpártokban, amelyek egymást váltják a hatalomban anélkül, hogy választ adnának a nagy problémákra. A szerző úgy értékelte: mivel majdnem minden uniós "új demokráciát" a középtől jobbra tolódott pártok vezetnek, "itt az ideje, hogy elkezdjünk aggódni".
   

Novemberben az Egyesült Államokban választanak új elnököt, ami hatással lesz Európára is. Franciaországban jövő tavasszal, Németországban pedig az őszre tartanak elnök választást. "Ki tudja, mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az eredmények ne legyenek többé ilyen szorosak" - vont mérleget a cikk szerzője az Aggasztó jel című véleménycikkben.
   

A Politika című szerb napilap szerint Van der Bellen államfővé választásával vége azoknak a spekulációknak, amelyek szerint Ausztria a következő hatéves elnöki ciklus során elhagyhatja jelenlegi politikai berendezkedését, azaz a parlamentáris demokráciát, és az elnöki-kancellári egypárti irányítás felé fordulhat, amit a szélsőjobb vezetői korábban már be is jelentettek. A lap úgy látja, hogy egyre több nyugat-európai országnak van jobboldali, a szélsőségek felé húzó vezetése, és ez a trend várhatóan folytatódik majd. Az osztrák elnökválasztás szoros eredményei azt mutatják, hogy Ausztriában már akár a következő választásokon is győzelmet arathat az Osztrák Szabadságpárt. Az újság szerint Hofer népszerűsége nem a véletlennek köszönhető, hanem az ország 1945-től máig tartó politikájának, amely folyamatosan szépítgette és magyarázta Ausztria náci múltját.
   

A baloldali román Cotidianul szerint az osztrák elnökválasztás egyik tanulsága az, hogy nem lehet a választásokon kizárólag a nagyvárosi elitre figyelni és úgy tűnik ezt a leckét a Szabadságpárt tanulta meg jobban. A kilenc tartományi központ közül nyolcban ugyan Van der Bellen győzött, de ezekben az összlakosság harmada él csak. A választók több mint fele kisvárosokban és községekben lakik, akiket Hofer nacionalista retorikájával jobban meg tudott szólítani - véli a lap. A román lap szerint egyértelmű, hogy az Osztrák Szabadságpárt látványos megerősödése az Ausztriába az utóbbi évben érkezett 90 ezer bevándorlóval szembeni ellenérzésekkel magyarázható.
   

A Bursa című román gazdasági lap szintén a migrációs válsággal hozza összefüggésbe, és a rendszerrel szembeni lázadásként értékeli, hogy a második fordulóba egyik nagy párt jelöltje sem jutott be. A cikkíró szerint ez Brüsszelt is el kellene, hogy gondolkoztassa, hiszen a hasonló tiltakozó mozgalmak Európa-szerte erősödőben vannak.

 

Európai sajtóvisszhang: csalódás az oroszoknak

 

Norbert Hofer elnökválasztási veresége csalódást okozott az orosz vezetésnek, mert a moszkvai politikai elit arra számított, hogy hozzájárul a Krím státusával kapcsolatos osztrák álláspont felpuhulásához - írta a Kremlhez közel álló forrásra hivatkozva Gazeta.ru hírportál.

    
Az online kiadvány szerint az orosz vezetés szövetségeseket lát az euroszkeptikusokban és a jobboldali populistákban a Moszkva elleni szankciós politikával szemben. Idézte Hofer egy korábbi, a Die Pressének adott nyilatkozatát, amelyben a politikus "nagy hibának nevezte", hogy a Krímet 1954-ben Ukrajnának ajándékozták. Elismerte, hogy a félsziget orosz visszacsatolása a nemzetközi jog megsértésével történt, de úgy vélekedett, hogy a Nyugatnak "pragmatikusan" kell eljárnia a szankciók ügyében.

    
Oleg Bondarenko politológus az internetes médiumnak nyilatkozva úgy vélekedett: Alexander Van der Bellen szoros győzelme szerinte annak a jele, hogy megszűnt az úgynevezett "Chirac-effektus". (Bonaderenko ezzel a 2002-es francia elnökválasztásra utalt, amikor Jacques Chirac elnök a második fordulóban az idegengyűlöletet bírálva a voksok 80 százalékát tudta megszerezni a szélsőjobboldali Jean-Marie Le Pennel szemben.) Mint mondta, az ultrajobboldali retorika még mindig ijesztően hat az európaiakra, de kevésbé, mint korábban.

   
Az El País című baloldali spanyol napilap Figyelmeztetés Ausztriában címmel közölt szerkesztőségi véleménycikkében azt írja: Alexander Van der Bellen minimális győzelme megkönnyebbülést jelent hazájának és Európának azzal a valódi lehetősséggel szemben, hogy a közép-európai állam elnöki posztjára a szélsőjobboldali Norbert Hofer kerülhetett volna. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez a kis mértékű győzelem nem fedi el a populista veszélyt, a szoros eredmény jelzi az ultranacionalizmus előretörését Európában. Épp ezért nem is szabad túlértékelni az eredményt, mert a valóság az, hogy - a megoldatlan problémákat kiaknázva - a szélsőjobboldal nagyon közel volt ahhoz, hogy az EU egyik tagállamában megszerezze az elnökséget.
   

Az El Mundo című napilap A szélsőjobb nyugtalanító előretörése című írásában kitért arra is, hogy nehéz megérteni, miként fordulhat elő a szélsőséges nacionalizmus növekedése egy olyan európai országban, ahol az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem és a foglalkoztatottság szinte teljes. A cikk megállapítása szerint ennek egyetlen oka a bevándorlás. "A menekültválság a legrosszabbat hozta ki Európából" - fogalmaz az El Mundo. A lap szerint az osztrák kormány képtelen volt kezelni a krízist, a választók pedig ezért megbüntették az elnökválasztás első fordulójában a kormányzó nagypártokat, az Osztrák Szociáldemokrata Pártot (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártot (ÖVP).
   

Az El Mundo úgy véli, megállíthatatlan a lendülete a Nemzeti Frontnak Franciaországban, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (Ukip), az Alternatíva Németországnak (AfD), nem beszélve a szélsőséges pártok jelenétéről az északi országokban, Magyarországon vagy Lengyelországban, és ez riasztó politikai térképet rajzol. Európa egyik legnagyobb kihívása a XXI. században újra a populizmus - állapítja meg az újság.

 


Magyar pártreagálások: a Jobbik sajnálattal értesült

 

A Jobbik a végül alulmaradt jelöltnek gratulált, az LMP Európa reményének nevezte az ausztriai elnökválasztás eredményét, míg a Liberálisok azt hangsúlyozták közleményükben: Alexander Van der Bellen győzelme esélyt ad arra, hogy a mérsékelt erők rendezzék soraikat.

   
A Jobbik Magyarországért Mozgalom sajnálattal értesült arról, hogy a várakozások és az osztrák nemzetiek elkötelezett munkájának dacára Norbert Hofernek, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltjének hajszál híján, de nem sikerült kivívnia a végső győzelmet az elnökválasztáson - áll Gyöngyösi Márton, a párt országgyűlési képviselőjének hétfői közleményében.
   

A politikus szerint a választás történelmi jelentőségű mind Ausztria, mind pedig az európai politika szempontjából, mivel "ez volt az a választás, ahol a XX. század politikai erői már az első fordulóban kiestek, megmutatva az osztrák emberek igényét a valódi változásra". A Jobbik szerint a második fordulóba jutott két jelölt eredménye közötti nüansznyi különbség azt mutatja, hogy "a nemzeti opciónak igenis van létjogosultsága, az osztrák emberek jelentős része pedig az FPÖ-ben látja azt az erőt, mely Ausztriát vezetni képes". 
   

Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője és Szél Bernadett társelnök - gratulálva Alexander Van der Bellennek - közleményében azt írta: az osztrák választópolgárok vasárnap kinyilvánították, hogy elegük van a XX. századi megoldásokból, új irány kell a politikába, olyan köztársasági elnökre van szükség, aki a zöld elvek mentén a XXI. századba vezeti országukat.  Ezzel egész Európának is üzentek, mégpedig azt, hogy a követendő példa nem a múltban és az elavult rendszerekben van, hanem a fenntarthatóságért és az igazságosságért együtt küzdő jelöltekben és pártokban - fogalmazott a politikus, emlékeztetve arra, hogy a hatalmon lévő pártok jelöltjei már az elnökválasztás első körben kiestek a versenyből.
   

A Liberálisok az eredményt üdvözlő közleményükben hangsúlyozták: a szélsőségek előretörését hozza, ha a mérsékelt erőknek nincs válaszuk a szociális, gazdasági kihívásokra. Ezzel az elnökválasztással egy korszak lezárult Ausztriában: vége a két nagy néppárt, a szocialisták és a konzervatív néppárt dominanciájának, mostantól új időszámítás kezdődik - írták. A Liberálisok szerint megnyugtató, hogy a populista, idegenellenes, a magyar munkavállalókkal szemben is ellenséges szélsőjobboldali párt nem tudta megszerezni a legfontosabb közjogi méltóság posztját, és ezzel elhárult egy elhúzódó belpolitikai válság lehetősége, amelynek  veszélyes nemzetközi kihatásai is lehettek volna. 
   

A független jelölt győzelme esélyt ad arra, hogy a 2018-ban esedékes parlamenti választások előtt a  mérsékelt erők rendezzék soraikat, levonják ennek a választásnak a fontos tanulságait, és megőrizzék Ausztriának azokat az értékeit, amelyek kivívták a demokraták elismerését mindenütt a világon - írják.

 

Olasz külügyminiszter: megkönnyebbülés Róma számára az osztrák választási eredmény 



Megkönnyebbülést jelent az olasz kormány számára Alexander Van der Bellen, a Zöldek pártja által támogatott független jelölt győzelme az osztrák elnökválasztáson Paolo Gentilon külügyminiszter  szerint 

   
Az olasz diplomácia vezetője a SkyTG24 olasz hírtelevíziónak kijelentette, hogy a választási eredmény "lecke a hagyományos pártoknak", amelyek választási céljaikra a migráció kérdését használják fel megfogalmazása szerint "populista nyomásnak engedve".
   

Paolo Gentiloni ugyanakkor aggasztónak nevezte, hogy az urnákhoz járult osztrák választók majdnem fele az Osztrák Szabadságpárt jelöltjére Norbert Hoferre adta le voksát. 
   

Olaszország kiemelt figyelemmel kísérte az osztrák elnökválasztást elsősorban a közös határátkelő Brenner-hágó körüli viták miatt. A bécsi kormány korábbi bejelentése szerint a Brenner-hágó osztrák oldalán június elsejétől szigorítják az Olaszországból érkezők ellenőrzését.
   

Ezt a Matteo Renzi miniszterelnök vezette római kormány megalapozatlannak tartja hangsúlyozva, hogy Ausztriából több illegális bevándorló lép át Olaszországba mint fordítva. Az osztrák bejelentéseket az olasz kormánypártok az utóbbi hónapokban "választási propagandának" minősítették. 
   

Az osztrák elnökválasztást kommentálva Roberto Calderoli az ellenzéki Északi Liga politikusa, az olasz szenátus alelnöke Facebook-oldalán kijelentette: "a baloldaliak ne örüljenek nagyon (...) az Európában fújó, a népek akaratát tükröző szél annyira erős, hogy ezzel szemben az osztrák választási trükközés nem lesz elegendő".  Calderoli "gyanúsnak" nevezte, hogy az osztrák elnökválasztás eredményét a levélben leadott szavazatok döntötték el. 

 

 

2016.05.22
Egy koncert nézői közé lőtt egy fiatal férfi Nenzingben (Vorarlberg) szombaton éjjel. Az elkövető válogatás nélkül tüzelt az emberekre, írja a Kurier.A 27 éves fiatalember két embert megölt, tizenegyet megsebesített, majd a közeli parkolóban magával is végzett, tettének okai egyelőre ismeretlenek.

2016.05.22
Vasvárnap ismét osztrák partneroldalunkról és más állásportálokról hoztunk ausztriai munkákat. Egyebek mellett masszőr, szakács, gyári munka, eladó, pénztáros, villanyszerelő, lakatos, hegesztő, targoncás, karbantartó és más osztrák állásokra várnak jelentkezőket egész Ausztria területén.

2016.05.22
Nem lesz végeredmény vasárnap az ausztriai elnökválasztás második fordulójában. A Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer közel azonos eredményt ért el, a kettejük közötti sorrend folyamatosan változott, ahogy összesítették a voksokat.

2016.05.23
Hétfőn ismét osztrák partneroldalunkról és más állásportálokról válogattunk ausztriai munkákat. Egyebek mellett gondnok, karbantartó, építőipari segédmunkás, gyári munka, ács, kőműves, pincér, mosogató és más osztrák állásokra várnak jelentkezőket egész Ausztria területén.

2016.05.24
Kedden ismét osztrák partneroldalunkról és más állásportálokról válogattunk ausztriai munkákat. Egyebek mellett konyhai kisegítő, gyári munka, takarító, diplomás ápoló, asztalos, mosogató és más osztrák állásokra várnak jelentkezőket egész Ausztria területén.


CarreerJet

Hirdessen portálunkon!

Címkék

Szociális juttatások Ausztriában: a családi pótlék (2. rész)

17/01/2017

Ausztriai tanácsadónk segítségével folytatjuk az osztrák szociális rendszert bemutató sorozatunkat. Ezúttal is a családi pótlék kérdését járjuk körbe.

Szociális juttatások Ausztriában: a családi pótlék 1. rész

15/01/2017

Új sorozatunkban egy ausztriai iroda segítségével mutatjuk be az osztrák szociális és munkaügyi rendszert. Az első írás a családi pótlékról szól.

Partnereink

Munkák Hollandiában

Közösség